Short Call Opció

Az opciós ügylet egy olyan határidős szerződés, amely az egyik félnek vételi (vagy eladási) jogot biztosít valamely mögöttes termékre (a példámban deviza) vonatkozóan, és ugyanakkor az opció kibocsátójának (kiírójának/eladójának) kötelezettséget teremt a mögöttes termék eladására (vagy megvételére). Az opció jogosultja szabadon dönthet arról, hogy él-e a vételi (vagy eladási) jogával az előre megállapodott áron és határidőben.

 

Mind a vételi, mind az eladási opciók jogosultjait már korábbi írásokban végig vettem, nézzük most meg, hogy mi történik az opció eladójával (kiírójával). Ebben az írásban a vételi (Call) opció eladóját (Short Call) vizsgálom:

Call opciót ugyebár akkor vásárolok, ha arra számítok, hogy a mögöttes alaptermék árfolyama emelkedni fog. Ebből következően, ha én arra szeretnék spekulálni, hogy a mögöttes termék árfolyama csökkeni, vagy oldalazni fog, akkor eladom ezt az opciót (én leszek a kiírója a terméknek). Az első esetben (Long Call) én fizetem az opciós prémiumot és ezzel egy vételi jogot formálok egy jövőbeni vásárlásra. Ezzel szemben, ha én vagyok az eladó (Short Call), akkor bár az opciós prémium engem illet, ezzel együtt egy eladási kötelezettségem is keletkezik.

Az alábbiakban szemléltetem egy nyereség / veszteség diagrammon, miként alakul a pozícióm egy Short Call esetén:

short-call.jpg

A fenti ábra jól mutatja, hogy egy Call opció eladójának a maximum nyeresége a kiíráskor megkapott opciós prémium mértéke lehet.

Tételezzük fel, hogy az USD/HUF értéke 285. és arra számítok, hogy az árfolyam csökkenni, vagy oldalazni fog a következő időszakban.

1.

Egyrészről nyithatok 100.000 dolláros eladási (short) pozíciót a bankközi piacon, ahol minden egyes forint elmozdulás 100.000 Ft pluszt, illetve negatív esetben mínuszt jelent a számomra.

  • ha lejáratkor 275 Ft a dollár árfolyama, akkor a nyereségem: 285 – 275 = 10 * 100.000 = 1.000.000 HUF
  • ha lejáratkor 295 Ft a dollár árfolyama, akkor a veszteségem: 285 – 295 = - 10 * 100.000 = - 1.000.000 HUF
 2.

A másik lehetőségem, hogy eladok egy 285 Ft-os lehívási árfolyamú (strike price) opciót, amiért a példa kedvéért                  kapok 2 Ft opciós prémiumot. (2 * 100.000 = 200.000 HUF). Ezt az opciós prémiumot mindenképpen megnyerem,                bármi legyen is a lejáratkori árfolyam.

  • ha kifutáskor 275 Ft a dollár árfolyama, akkor az opcióm elértéktelenedik és lehívás nélkül kifut, a nyereségem pedig a pozíció megnyitásakor megkapott prémium lesz. (200.000 HUF)
  • ha lejáratkor 295 Ft a dollár árfolyama, akkor az általam kiírt opció vásárlója (aki ugyebár kifizette nekem a prémiumot) él a vételi lehetőségével és lehívja ezt az opciót. Ebben az esetben nekem eladási kötelezettségem keletkezik 285 Ft-os árfolyamon. A veszteségem tehát: 285 – 295 = - 10 * 100.000 = - 1.000.000 HUF. Mivel az opciós prémium mindenképpen engem illett, így a valódi veszteségem: 1.000.000 Ft – 200.000 = 800.000 HUF.

 

Egy opciós eladójának (kiíró) lenni mindig nagyon kockázatos. A nyereségem korlátozott (opciós prémium), a veszteségem pedig korlátlan is lehet. Ennek ellenére az ilyen típusú opciókat nagyon szeretem, hiszen egy jól felállított stratégia részeként, jól menedzselt kockázatkezeléssel nagyon hasznosak lehetnek.

Arról, hogy mik is ezek a stratégiák pontosan, illetve, hogy a volatilitás, az időérték és a lehívási árfolyamtól való távolság miként befolyásolják az opció értékét, a későbbiekben fogok írni.

Vissza

Érdekli a tőzsde?

Konkrét kérdése van? Ossza meg velünk. Hamarosan felkeressük, tájékoztatjuk.
Legyen naprakész!
Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Ötleteket, és támpontokat szeretnénk adni a sikeres befektetésekhez. Naprakész tudással és első kézből származó piacismerettel szeretnénk segíteni a döntéseiben.